Ipari festési műveletek minőségellenőrzése
22.02.2017
Annak érdekében, hogy tartós, ellenálló védőbevonatot kapjunk, az alapanyagnak tisztának kell lennie (sóktól, portól, olajtól stb. mentesnek), és megfelelő érdességgel kell rendelkeznie.
Bevonat felhordása sóval vagy porral szennyezett felületre gyenge tapadást eredményez a bevonat és az alapanyag között, aminek a végeredménye a bevonat meghibásodása lesz. Az ilyen kellemetlen helyzet elkerülése érdekében ajánlott a felület ellenőrzése a festés előtt. Szakosított készletek – Elcometer 138 és Elcometer 142 alkalmazandók a felületek ellenőrzésére.
A felületi érdesség egy másik fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni. Túl alacsony profilú felületre felhordott bevonat gyengén fog tapadni a hordozóhoz. Túl magas profilú felület esetén fennáll a kockázata, hogy a profil csúcsai fedetlenek maradnak, így korróziónak lesznek kitéve. Végső soron, ha az érdesség értéke a festékgyártó által megkövetelt tartományon belül van, a festékfogyasztás optimalizálható, és a művelethez kapcsolódó költségek jelentősen csökkennek. A felületi profil ellenőrzése digitális eszközzel végezhető – Elcometer 224.
Függetlenül attól, milyen típusú festéket szándékozik használni, azt a levegő hőmérsékletére, a felület hőmérsékletére és a relatív páratartalomra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell alkalmazni. Általában a felület hőmérsékletének legalább 3 °C-kal magasabbnak kell lennie a harmatponti hőmérsékletnél. Nedves felületre felhordott bevonat nagyon gyengén fog tapadni az alapanyaghoz. Az alacsony levegő-hőmérséklet a festék száradási idejének meghosszabbodásához vezet, és így késlelteti a munka befejezését. A klimatikus feltételek monitorozásának megoldása egy digitális termo-higrométer használata – Elcometer 319.
Egy másik fontos szempont a bevonatvastagság ellenőrzése. Túl vastag festékréteg felhordása nemcsak az anyag pazarlásához és a költségek növekedéséhez vezet, hanem fennáll annak a kockázata is, hogy a bevonat a száradási folyamat során megreped.
Ha a felhordott festékréteg túl vékony, az alapanyag nem lesz kellően fedett, így korróziónak marad kitéve.
Az optimális bevonatvastagság elérése és a többlet festékfogyasztás elkerülése érdekében ajánlott a nedves filmvastagság mérése a festési folyamat során. Ez egy hatszögletű fésű – Elcometer 112 – használatával végezhető.
Ha a festék szilárdanyag-tartalma és a nedves filmvastagság is ismert, a száraz filmvastagság a következő képlettel becsülhető:
Száraz filmvastagság = nedves filmvastagság × festék szilárdanyag-tartalma (%)
A száraz filmvastagság a festési művelet végén határozható meg, amikor a bevonat kiszáradt, egy hordozható digitális eszköz – Elcometer 456 – használatával.
