A levegő nélküli festés
22.02.2017
Az airless felhordási technológia magában foglalja a folyadék nagy nyomáson történő áthaladását egy kis fúvókán (szórócsúcson) keresztül. A folyadék teljes sebességgel, szilárd sugárként (filmként) lép ki a csúcsból, találkozik a levegővel és szétbomlik. Ez a szétbomlás először darabokra töri a folyadékot, végül pedig nagyon apró cseppekre, amelyek a szórási mintát alkotják.
Airless alkalmazás esetén a festéket nagy nyomáson pumpálják, majd az airless pisztoly csúcsán kiengedve porlasztják és a felületre juttatják. A fúvóka átmérőjének és a szórásszögnek, vagy a folyadéknyomás megváltoztatásával széles viszkozitási tartományban érhető el az atomizáció.
Miért érdemes az airless festést választani?
Ez a szórási típus egyenletesen vastag festékréteget tesz lehetővé egyetlen menetben, ami csökkenti a kívánt végeredmény eléréséhez szükséges menetek számát.
A festék jobban behatol a lyukakba, repedésekbe és sarkokba, idővel jobb védelmet biztosítva.
A legtöbb festék hígító hozzáadása nélkül is szórható, ami rövidebb száradási időt és alacsonyabb oldószer-kibocsátást eredményez a környezetbe.
Mikor igazán hasznos az airless festés?
Az airless módszert olyan alkalmazásokban használják, ahol a felhordás hatékonysága fontosabb, mint a felületi minőség, különösen a nehéziparban, a fémiparban, a petrolkémiai és a tengeri iparban. A viszkozitástól, az atomizációhoz szükséges nyomástól, az összes térfogatáramtól és az energiaforrástól függően széles választék áll rendelkezésre pneumatikus vagy elektromos szivattyúhajtásokból.
Az airless festékszórásból származtatott változat az air assisted airless, amelynél az anyagot a pisztolyhoz a hagyományos airless változathoz képest alacsonyabb nyomáson juttatják el, lehetővé téve a végső porlasztást kiegészítő levegőárammal. Ez a módszer sokkal nagyobb kontrollt biztosít a szórási folyamat felett, magasabb felületi minőséget és jobb átviteli hatásfokot.
Nagy viszkozitású, akár 100% szilárdanyag-tartalmú anyagok esetén megoldás a festék melegítése a viszkozitás csökkentése érdekében, a hígítás helyett, így nagyobb rétegvastagság érhető el. Ez a módszer gyakori oldószermentes (solvent free) anyagok felhordásánál, amelyek jellemzően kétkomponensűek („pisztolynál keverendő”), és főként a petrolkémiai iparban használatosak.
