Az új ipari forradalom
18.02.2016

Az európai innovációk 80%-a ipari projekt, és hajlamosak a régió teljes exportjának mintegy 75%-át képviselni. Figyelembe véve ennek közvetlen hatásait a szolgáltatások szintjén, kísértést érezhetünk, hogy az ipart Európa fő gazdasági erőforrásának tekintsük.

Ennek ellenére az elmúlt 10 évben számos klasszikus ipari tevékenységet helyeztek át más területekre, ami valójában növelte a versenyt a fejlett és a fejlődő országok között.

Miközben Németország és Kelet-Európa továbbra is a tipikus ipari ágazatokba fektet, más európai országok úgy döntöttek, hogy erőfeszítéseiket más tevékenységcsomagokra összpontosítják. Különösen Franciaország és az Egyesült Királyság regisztrált visszaesést a „hagyományos” termelésben.

Ez lesz az új trend Európában? Az iparban szerzett nagy tapasztalattal rendelkezők a kutatás-fejlesztési területek felé mozdulnak, miközben Németországra és Kelet-Európára hagyják a régió termelési folyamatait?

Világszintű ipari trendek

A dolgok változnak. Míg a 90-es években a termelési folyamatok hozzáadott értéke mintegy 3,451 milliárd EUR volt, és az ipar főként 6 országban összpontosult: USA, Japán, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság és Franciaország, ma Kínában (39%) és Brazíliában (23%) tapasztalunk munkahely-növekedést, és csökkenést Németországban (8%), Franciaországban (20%) és az Egyesült Királyságban (29%).

Az első ipari váltást a BRIC (Brazília, Oroszország, India & Kína) vezette, közvetlenül Lengyelország, Románia és Csehország követte. Napjainkban a fejlődő országok a teljes ipari hozzáadott érték 40%-át állítják elő.

Második trend volt megfigyelhető a nyugat-európai országokban. Némelyikük továbbra is jelentős piaci részesedést tartott meg, miközben csökkent a termeléssel kapcsolatos munkahelyek száma. Németország, Olaszország és Svájc továbbra is lefedi a globális ipar 20%-át. Eközben más országok (Franciaország, Spanyolország, Egyesült Királyság) értékben és a munkahelyek számában is csökkentek.

Továbbá a kelet-európai országok (különösen Lengyelország, Románia és Csehország) tömegesen szívtak fel a folyamatokból, főként azért, mert alapvetően iparosítottak voltak, mielőtt a nyugatról keletre irányuló működési áthelyezés megkezdődött.

Ezeknek az országoknak a nagy előnye az alacsony munkaerőköltség és a magas fejlesztési potenciál. A régió új automatikus termelő létesítményei megkönnyítik az összetettebb folyamatok és tevékenységek Kelet-Európába való átmenetét.

A 4. ipari forradalom

Már a 21. század kezdetétől a digitális világ minden folyamatot és üzleti modellt befolyásolt. Az E-innováció óriási hatást gyakorol mind a társadalmi, mind a gazdasági aspektusokra. Azt mondják, hogy amit eddig megtapasztaltunk, az csupán 10%-a annak, ami végül lesz.

Ahogy Roland Berger mondja, a 4. ipari forradalom folyamatban van. Már vannak ágazatok, amelyeket erősen befolyásol, míg mások lépésről lépésre és nyugodtabb ritmusban zárkóznak fel.

Ami világos, hogy nincs visszaút. Hamarosan minden automatikus és digitalizált lesz.

Kiber világ

Az IT rendszerek már az egész termelési folyamatok magját képezik. Az új ipari vízió összekapcsolhatóságot irányoz elő minden alrendszerrel, folyamattal, belső és külső céllal, ügyfelekkel és beszállítókkal.

Automatizálás

A robotok a klasszikus termelési folyamatok számos részét átvették. A többfunkciós berendezések mennyisége 2004 óta csaknem megduplázódott. Hamarosan a gépek még intelligensebbé válnak, képesek lesznek alkalmazkodni, kommunikálni és interakcióba lépni a termelési folyamatokhoz kapcsolódó egyéb elemekkel.

Big Data

Az új termelő létesítmények hatalmas mennyiségű adatot fognak generálni, amelyet menteni, feldolgozni és elemezni kell. Franciaországban az ipari területeken aktív vezetők 63%-a a kiberbiztonságot tekinti annak az új területnek, amely felelős a versenyképesség növekedéséért. A big data-hoz kapcsolódó innovatív módszerek új változatokat hoznának létre az információ megőrzésére és felhasználására.

Új összekapcsolhatósági formák

Az ipari jövő azt vetíti előre, hogy a digitális világ összekapcsolódik a valódival. Ez azt jelenti, hogy a fizikai tárgyak digitális lenyomatokba vannak merítve. Az integrált rendszereken alapuló teljes termelés egyre inkább elterjed a világon. Minden egyes berendezés tudni fogja, mikor készül el egy komponens a termelési vagy a disztribúciós / ellátási láncon belül. A gépek automatikusan hozzáigazítják a folyamatok sorát, és önállóan hozzák ki a végső részeket, miközben átveszik a most manuálisan végzett tevékenységek nagy részét.

Energetikai hatékonyság és decentralizáció

Az éghajlatváltozás és a hagyományos erőforrások hiánya fontos tényezők, amelyek befolyásolják az új ipari forradalmat.

A megújuló és nukleáris erőforrások használatát figyelembe kell venni. Ezt szem előtt tartva új, önfenntartó ipari formátumok kerülnek kifejlesztésre, amelyek új lehetőségeket teremtenek azok számára, akik aktívak a szükséges infrastruktúra kiépítésében.

Virtuális iparosítás

Az új ipari forradalom virtuális termelő létesítményeket hoz létre, amelyek képesek automatikusan fizikai javakat előállítani. Minden egyes termelési folyamat digitális módon lesz szimulálva és ellenőrizve. Csak akkor, ha a végső megoldás teljes mértékben elfogadást nyer, paraméteres és digitális mátrixa teljes egészében fel lesz töltve a rendszerekbe, és a termelési folyamat ténylegesen és virtuálisan lesz vezérelve.

Milyen következményei lesznek az ipari forradalomnak a jelenlegi termelési kapacitásokra?

A klasszikus vállalkozások továbbra is jelen lesznek a piacokon, de az egyes tevékenységi területek fő szereplői bizonyosan teljesen vagy részben módosítani fogják szervezeti sémáikat, kompetenciáikat és a funkcionalitásokra való fókuszukat. Biztos, hogy ilyen környezetben új belépők fognak megjelenni, meghökkentően új módszereket és üzleti modelleket érvényesítve. Az internethez és az okostelefonokhoz kapcsolódó technológiai innovációk nem véletlenül voltak sikeresek, hanem azért, mert összetettebb társadalmi szükségletet fedtek le. Többé-kevésbé ugyanez fog történni az ipari forradalom során, amely rendkívüli kihívásokat hoz azok számára, akik jelenleg a piacon tevékenykednek.

A változások ritmusa részben az egyes iparágak természetétől függ.

Mennyit kellene Európának befektetnie, hogy az élvonalban maradjon?

• Németország, Írország, Ausztria, Svédország és Finnország magas rugalmassági és innovációs fokkal, valamint magas termelési kapacitással rendelkező országok.
• Hollandia, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság és Franciaország magas rugalmassági és innovációs fokkal rendelkező országok, de csökkentett termelési kapacitással.

Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Litvánia, Olaszország, Észtország, Lengyelország, Románia, Horvátország, Bulgária hagyományőrző partnereknek tekintendők, míg Spanyolország és Portugália habozónak.