Hivatkozások

Hajóépítő ipar 2020
18.02.2016

Hajóépítő ipar 2020

Az elmúlt évek gazdasági válsága erőteljes hatással volt a hajóépítő iparra. Az a tény, hogy az áruk teljes eloszlása jelentősen csökkent az elmúlt években, határozottan és negatívan befolyásolta a teljes tengeri szektort.

A válság továbbra is nyomást gyakorol a tengeri technológiák fejlesztőire, akik küzdenek a hagyományos projektjeik pénzügyi forrásainak megtalálásával, ezért kénytelenek tovább csökkenteni a termelési kapacitásokat.

Mégis, új lehetőségeket azonosítottak a szektorban. Az offshore források, például a tengeri megújuló energia keresése határozottan elősegíti a tengerészeti technológiák fejlesztését.

Ennek figyelembevételével a fejlesztési irányok a tudáson és innováción alapuló gazdaságok létrehozására összpontosítanak, miközben hatékonyan népszerűsítik az új ötleteket és a kutatási-fejlesztési projektek eredményeit a zöld energiára (fenntartható növekedés).

Új kihívások az uniós országok számára

A tengeri szállítást és ebből következően a hajóépítő ipart az utóbbi időszakban ciklikus fejlődés jellemezte, amely főleg ingatagként írható le. A konténerszállító hajókat főként Kínában, Koreában és Japánban gyártják, ahol a globális termelés majdnem 4/5-ét áthelyezték. 

Csak a csúcstechnológiai projektek maradtak Európában. A specializáció szintje lehetővé tette az európaiak számára, hogy megőrizzék vezető pozíciójukat a tervezés, innováció és kiegészítő szolgáltatások terén.

Tengeri technológiák

500.000 ember tevékenykedik 7500 európai vállalatban ebben a szektorban. Többségük kkv. A régió teljes termelését körülbelül 72 milliárd euróra becsülik. A fejlesztési területek a hajókezelési folyamatokra, hajtásra, kommunikációra, automatizálásra és integrált rendszerekre összpontosítanak. Az egész termelés körülbelül 70%-a exportra kerül.

Hajóépítő és javító ipar

Az európaiak főként kis- és közepes hajók gyártásába fektetnek be. Körülbelül 90%-ot exportra szánnak.

Tengerészet ma

A teljes meglévő flotta túlsúlyos a tényleges szükségletekhez képest, lényegében a globális kereskedelmi volumenek csökkenése miatt. Eközben az ázsiai hajóépítő ipar rekord számú új hajót szállít a piacra, ami közvetlen hatást gyakorolt a szállítási árakra, amelyek jelentősen csökkentek.

A hajóépítő ipar széleskörűen terjeszkedik Kínába, Koreába és más fejlődő országokba, míg Nyugat-Európa habozik további beruházásokat eszközölni ebben a szektorban. A hosszú gyártási ciklusok és a korlátozott számú megrendelés a beszállítói láncon belül tükröződik az európai vállalatok vonakodó hozzáállásában.

A speciális szegmensek, mint például a hajóutazási és kiegészítő flották nem annyira érintettek, mint a teherhajók szektora. Mégis, csúcstechnológiájú vagy luxushajók esetében a vállalatok releváns problémával néznek szembe a szükséges pénzügyi támogatás megtalálásában a projektek létrehozása és fejlesztése érdekében.

Európai szinten a piac szegmense 30%-kal csökkent az válság előtti szinthez képest.

Mégis, a hosszú távú kilátások pozitívnak tűnnek.

A társadalom környezeti védelemmel kapcsolatos növekvő elvárásai új lehetőségeket generálhatnak.

A szektor fő szereplői azonosították az alábbi trendeket és célokat, amelyeket 2020-ig el kell érni:

  • A hajóipar promóciója, mint az európai szintű stratégiai ágazatok egyike, főként a biztonsági területre fókuszálva, mint a régióban új munkahelyek generálója
  • Tengerészet, mint Innováció: a fő prioritásnak a termékek szállítása kell lennie, amelyek magas szintű technológiát tartalmaznak, a kutatásba és fejlesztésbe való legújabb fontos beruházások alapján
  • Versenyképes iparág: az egész szektor átszervezése új, különösen a kutatás-fejlesztés és a szolgáltatási területeken való képzett munkahelyek létrehozására
  • Specializált és Zöld: olyan termékek létrehozására összpontosít, amelyek zöld technológiákat tartalmaznak az egész gyártási folyamaton belül.
  • Célállomás: export - nem csak a végtermékek, hanem az alkatrészek számára is
  • Energikus hatékonyság - termékek tervezésére és fejlesztésére összpontosít, amelyek magas szintű technikai megoldásokat tartalmaznak, amelyek várhatóan hatékonyak mind energetikai, mind környezeti szempontból
  • E stratégia végrehajtásához az EMTI 4 fő fejlődési pillért tervez:
  • A szakmai képesítések magas szintje az iparágban tevékenykedők körében
  • Jobb hozzáférés a világpiacokhoz
  • Pénzügyi források azonosítása az új projektek végrehajtásához, befektetések ösztönzése a kutatás-fejlesztésbe