Hajóépítő ipar 2020
18.02.2016
Az elmúlt évek gazdasági válsága erőteljes hatást gyakorolt a hajóépítő iparra. Az a tény, hogy az áruk teljes disztribúciója jelentősen visszaesett az elmúlt években, egyértelműen és negatívan befolyásolta az egész haditengerészeti szektort.
A válság továbbra is nyomást gyakorol a tengeri technológiák fejlesztőire, akik küzdenek hagyományos projektjeik pénzügyi forrásainak megtalálásáért, ezért kénytelenek tovább csökkenteni a termelési kapacitásokat.
Ennek ellenére új lehetőségeket azonosítottak a szektorban. Az offshore erőforrások, például a tengeri megújuló energia keresése egyértelműen ösztönzi a tengerészeti kapcsolódású technológiák fejlődését.
Ennek szem előtt tartásával a fejlesztési irányok a tudáson és innováción alapuló gazdaságok létrehozására összpontosítanak, miközben hatékonyan promotálják az új ötleteket és a kutatás-fejlesztési projektek eredményeit a zöld energiáért (fenntartható növekedés).
Új kihívások az EU-országok számára
A tengeri szállítás, és következésképpen a hajóépítő ipar, az utóbbi időszakban ciklikus fejlődéssel szembesült, amely leginkább volatilisnek írható le. A konténerszállító hajókat főként Kínában, Koreában és Japánban gyártják, ahová a globális termelés csaknem 4/5-ét áthelyezték.
Csak a csúcstechnológiás projektek maradtak Európában. A specializáció szintje lehetővé tette az európaiak számára, hogy vezető pozíciót tartsanak fenn a tervezés, az innováció és a kiegészítő szolgáltatások terén.
Tengeri technológiák
500 000 ember tevékenykedik 7500 európai vállalatban ebben a szektorban. Többségük kkv. A régió teljes termelését körülbelül 72 milliárd euróra becsülik. A fejlesztési területek a hajókezelési folyamatokra, hajtásra, kommunikációra, automatizálásra és integrált rendszerekre összpontosítanak. A teljes termelés mintegy 70%-a exportra kerül.
Hajóépítő és javító ipar
Az európaiak elsősorban kis- és közepes méretű hajók gyártásába fektetnek be. Körülbelül 90% exportcélú.
A haditengerészeti ipar ma
A teljes meglévő flotta túlméretezett a tényleges szükségletekhez képest, alapvetően a globális kereskedelmi volumenek csökkenése miatt. Eközben az ázsiai hajóépítő ipar rekord számú új hajót szállít a piacra, ami közvetlen hatással volt a szállítási árakra, amelyek jelentősen csökkentek.
A hajóépítő ipar tömegesen terjeszkedik Kínába, Koreába és más fejlődő országokba, miközben Nyugat-Európa habozik tovább beruházni ebbe a szektorba. A hosszú gyártási ciklusok és a korlátozott számú megrendelés a beszállítói láncon belül az európai vállalatok vonakodó hozzáállásában tükröződik.
A specializált szegmensek, mint például az óceánjáró és segédflották, nem annyira érintettek, mint a teherszállító hajók szektora. Ennek ellenére a high-tech vagy luxushajók esetében a vállalatok releváns problémával szembesülnek a projektek létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatás megtalálásában.
Európai szinten a piaci szegmens 30%-kal csökkent a válság előtti szinthez képest.
Ennek ellenére a hosszú távú kilátások pozitívnak tűnnek.
A társadalom környezetvédelemmel kapcsolatos növekvő elvárásai új lehetőségeket generálhatnak.
A szektor fő szereplői az alábbi trendeket és célokat azonosították, amelyeket 2020-ig el kell érni:
- A haditengerészeti ipar promotálása, mint az európai szintű stratégiai ágazatok egyike, a biztonsági területre fókuszálva mint új munkahelyek generálója a régióban
- Haditengerészet, mint Innováció: a fő prioritásnak olyan termékek szállításának kell lennie, amelyek magas szintű technológiát foglalnak magukba, a kutatás-fejlesztésbe történő legutóbbi jelentős beruházások alapján
- Versenyképes iparág: a szektor teljes átalakítása új, különösen a kutatás-fejlesztés és a szolgáltatások területén létrejövő képzett munkahelyek megteremtésére
- Specializált és Zöld: olyan termékek létrehozására összpontosít, amelyek zöld technológiákat tartalmaznak a teljes gyártási folyamat során.
- Cél: export – nemcsak a végtermékekre, hanem az alkatrészekre is
- Energetikai hatékonyság – olyan termékek tervezésére és fejlesztésére összpontosít, amelyek magas fokú műszaki megoldásokat foglalnak magukba, amelyeknek energetikai és környezetvédelmi szempontból is hatékonynak kell lenniük
- E stratégia végrehajtásához az EMTI 4 fő fejlesztési pillért vázol fel:
- Magasan képzett személyzet az iparágban tevékenykedők körében
- Jobb hozzáférés a világszintű piachoz
- Pénzügyi források azonosítása az új projektek megvalósításához, a kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházások ösztönzése
